Világszerte több százmillióan dolgoznak irodákban. Sokan elégedetlenek a környezeti feltételekkel, amelyek a munkahelyen találhatók. A panaszok leggyakrabban a hőkomforttal és a belső levegő minőségével kapcsolatosak. Ezeket a panaszokat gyakran egy technikus vizsgálja ki.
A panaszokat általában mérési technológiai szakembernek kell kivizsgálnia. Ez a személy néz szembe az alkalmazottak objektív hőérzetének kiértékelésével, hogy megállapítsa, hogy a panaszok megalapozottak-e. Amennyiben igen, feladata, hogy megszüntesse azokat. Már üzleti szempontból is magától értetődik, hogy a panaszokat komolyan kell venni, mivel a munkavállalók teljesítménye közvetlenül függ a munkahelyi környezeti feltételektől.
A gyakorlati útmutató célja, hogy támogatást nyújtson azon szakembereknek, akik a belső klímáért felelősek, és hogy segítse a komfortérzetről adott szubjektív vélemények objektív kiértékelését abban az esetben, ha panaszok jelentkeznek.
A termikus komfortérzet döntő szerepet játszik a testi és szellemi teljesítőképesség terén.
Az ember hőérzete lényegében a test termikus egyensúlyától (hőegyensúly) függ. Ezt az egyensúlyt befolyásolja afi zikai tevékenység, a ruházat, valamint a környezeti klíma paraméterek is. Ezek a paraméterek a kövektezők:
Levegő hőmérséklet
Sugárzó hőmérséklet
Légsebesség (huzat)
Páratartalom
A termikus komfortérzet akkor megfelelő, ha a személy nem fázik, de nincsen melege sem. Ez akkor fordul elő, amikor a személy kellemesnek találja a környezeti paramétereket (hőmérséklet, páratartalom, huzat, hősugárzás). Nem kíván sem melegebb, sem hidegebb, sem párásabb, sem szárazabb levegőt. A termikus komfortérzet a fizikai aktivitástól és a ruházattól is függ.
1. Bevezetés
2. Mi a termikus komfortérzet?
3. A méréstechnológia alkalmazásának okai a munkahelyek termikus értékelése során
4. A technikusok eljárása a panaszos esetekben
4.1. Előkészületek
4.2. A beltéri levegő hőmérsékletének és páratartalmának mérése
4.3. PMV/PPD mérés
4.4. Turbulenciafok és huzat mérés
4.5. A komfortérzet mérésének és kiértékelésének további feltételei
4.6. A belső levegőminőség kiértékelése
5. Összegzés